A reaktív színek négy jellemzőjének megértése alapvető a sikeres egyetlen színezéshez!
Reaktív színezőanyagok, más néven reaktív színek. Olyan színfajta, amely kémiai reakciót végez a háló anyagával a színezés során. Ezek a színmolekulák funkcionális csoportokat tartalmaznak, amelyek képesek kémiai reakcióra az anyagokkal. A színezés során a szín reagál az anyaggal, covalens kötést hoz létre közöttük, és egy egészet alkot, ami javítja a moshatóságot és a csúszási ellenállást. A reaktív színek új típusú színek. A reaktív színmolekula két fő összetevőből áll: a szülőszínből és a reaktív csoportból. A csoport, amely reagálhat az anyaggal, reaktív csoportnak nevezik.
A reaktív színek tulajdonságai a következők:
1、oldhatóság
Magas minőségű reaktív színezőszerek jó vízibbonyásúak. A felkészített színezőoldat oldhatósága és koncentrációja kapcsolódik a kiválasztott fürdőarányhoz, az elektrolit hozzáadott mennyisége, a színezési hőmérséklet és az ürém használt mennyisége alapján. A reaktív színezőanyagok oldhatósága nagyon változó, ahogy különböző tanulmányokból is látható. Az oldhatóság a színező alkalmazásának engedélyezett tartományát jelöli. A nyomtatáshoz vagy pad színezéshez használt reaktív színezők olyan típusok legyenek kiválasztva, amelyeknek az oldhatósága kb. 100 gramm/liter, és teljesen fel kell oldódniuk, hogy ne legyen homályosság vagy színfolt. Meleg víz gyorsíthatja az oldódást, az ürém oldót hatással van, míg az elektrolitok, mint például a só és a nátrium-hidroxid csökkenthetik a színező anyagok oldhatóságát. Alkális ütőanyagot nem kell egyszerre hozzáadni a reaktív színező oldásakor, hogy elkerülje a színező hidrolizisét.
A reaktív színek oldhatóságának meghatározására szolgáló módszerek közé tartozik a vakuumos szűrőzés, spektrofotométeres elemzés és szűrőpapír-folt módszer. A szűrőpapír-folt módszer egyszerűen alkalmazható, és alkalmas gyárakban való praktikus használatra. Mérés közben készítsünk egy sor különböző koncentrációú színoldatot, és keverjük 10 percig szobahőmérsékleten (20 ℃), hogy teljesen oldódjanak a színek. Tollízzunk egy 1 ml-es mértollal a próbaoldat közepébe, és háromszor húzzuk be és keverjük. Ezután vegyük el 0,5 milliliter próbaoldatot, és cseppentse felülről a pohárnyíláson található síkra helyezett szűrőpapírra, emellett ismételjük meg egyszer. Az átisz-döntés után vizuálisan vizsgáljuk meg a folyadék behajlított körét, és az előző koncentrációt tekintjük az szín oldhatóságának, ha nincs nyilvánvaló folt a szűrőpapíron, amelyet gramm per literben fejezünk ki. Néhány reaktív szín oldatának, a lehűlés után homályos kolloidoldatként jelenik meg, amelyet egyenletesen teríthetünk a szűrőpapírra anélkül, hogy foltok lennének, és nem akadályozza a normál használatot.
2, Diffúzivitás
A diffúzivitás azt jelenti, hogy a színezőanyagok milyen jól tudnak mozogni a tenyészt belső részeinek felé, amely függ a hőmérséklettől és a színezőanyag molekulák diffúziójától. A magas diffúziós együtthatójú színezőanyagoknál magasabb a reakciósebesség és a rögzítési hatékonyság, valamint jó az egyenletesedés és a befutás. A diffúziós teljesítmény attól függ, hogy a színezőanyag szerkezete és mérete mi, és minél nagyobb a molekula, annál nehezebb diffúzni. A tenyészthez erős illeszkedésű színezőanyagok erős húzóerőt fejtnek ki a tenyészek felé, ami nehézséget okoz a diffúzióban. Ezért általában kell növelni a hőmérsékletet a színezőanyag diffúziójának gyorsításához. Elektrolita hozzáadása a színezőoldatba csökkenti a színezőanyag diffúziós együtthatóját.
A színezőanyagok diffúziós teljesítményét általában vékony filmet módszerrel mérjük. Tollaszó (üvegpapír) felmerítése destillált vízben, 2,4 szál vastagságú mielőtt felmerülne és 4,5 szál után 24 óra múlva. A méréskor a filmet olyan vastagságra halmozza egymásra, amelyre szükség van, és üveglap alatt nyomja meg a buborékok el távolításához. Ezután két csukló közé tesszük a gumi gyűrűvel középen, amelynek egyikében van kör alakú lyuk a közepén. A színezőoldat csak ezen lyukon keresztül tud befolytani a film rétegébe. A csuklófilmet az oldatba meríteni kell 20 ℃-n egy óráig, majd kivesszük és vízzel megmosogatjuk. Megfigyeljük a színezőoldat által átnett rétegek számát és minden réteg színét. Van egy bizonyos összefüggés a diffúziós rétegek számával és a fél színezési idővel, rövidebb fél színezési idővel és több diffúziós réteggel.
3, Egyenes
A közvetlenülűség a reaktív színezők képességét jelenti, hogy a színezési oldatból fiberekbe kerüljenek fel. A magas oldhatósággal rendelkező reaktív színezők gyakran alacsony közvetlenülűséggel bírnak, és azok a változatok kellene kiválasztásuk, amelyek folyamatos áztató és nyomtatási eljárásokra alkalmasak. A magas fürdőarányú színezési berendezések, mint például a köteles illesztett színezés és a szál forgástartalmú színezés esetén prioritásba kell ragadni a magas közvetlenülűséggel rendelkező színezők használatát. A gödörölt (hűvös gödörhalom) színezési módszer esetén a színezési oldat a fiberekbe merülgetés-gödöröléssel kerül átadásra, és ennek segítségével könnyen el lehet érni egyenletes színezést kevesebb közvetlenülű színezőkkel, kevesebb színeltelés előtt és után, valamint könnyen tisztítható hidrolizált színezőkkel.
A reaktív színezők közvetlenülűsége az egyensúlyi színezési felvételi arányban (azaz színezési sebességben) vagy a színszintes elemzés Rf értékében jelenik meg.
Mérési módszer (1): A szállító anyagot 2 gramm kesztyűsztúcskában csomagoljuk, 40X40 vasalóméhben. A festék koncentrációja 0,2 gramm/liter, a fürdő arány 20:1, és a festési hőmérséklet két szintre oszlik: 30 ℃ és 80 ℃. A mérés során 2 gramm anyagot darabolunk részekre és elhelyezünk egy olyan háromszoros üvegbe, amely már elérte a megadott festési hőmérsékletet (vízkibullulás elkerülése érdekében). Rendszeres időközönként vonatkozóan 2 milliliter festékvízt húzunk ki keverés közben (miközben 2 milliliter vízt adunk hozzá), és mérjük a festékvíz optikai sűrűségét. Ahogy a festés ideje növekszik, az adszcpió egyensúlyba jut, és a festékvíz optikai sűrűsége többé nem változik. Ebben az időpontban a festékvíz által felvett festék százalékos aránya mutatja a festék közvetlen hatását.
Mérési módszer (2): Papír-kromatográfia (Xinhua # 3 szűrőpapír), megfigyelhető, hogy minden színpötty magassága máshogy nő, azaz különböző az Rf értékük. Minél nagyobb az Rf érték, annál kevesebb a szín anyagcsere a szellózussal; minél kisebb az Rf érték, annál nagyobb a közvetlen hatás. Készítsünk 0,2 g/L-es színlátékból oldatot, mintát véve röhrésszel a szűrőpapírről, szárítsuk ki és függesszük fel egy zárt kromatográfiakarbant, amely tartalmazza a destillált vizet 30 percig. Ezután hagyjuk, hogy a szűrőpapír egyik végét érintse az víz, kezdve a kromatográfiát. Amikor a fejlesztő üzemanyag előrejáró szeleje 20 cm-re emelkedik, számítsuk ki a szín pötty Rf értékét. A papírkromatográfia egyszerű módszer a színek közvetlen hatásának meghatározására, de az Rf érték nem teljesen összhangban van a szín valós jellemzőivel.
4, Reaktivitás
A reaktív színezőanyagok reaktivitása általában azt jelenti, hogy milyen erős a képességük reagálni celulózahidroxilcsoportokkal. A nagy reaktivitású színek szobahőmérséklet és gyenge bázis feltételek mellett rögzíthetők, de ezek stabilítása a reakció során viszonylag gyenge, könnyen hidrolizálódnak és veszítik el a színezési képességüket. A kisebb reaktivitású színek magasabb hőmérsékletű feltételek mellett kell, hogy kötődjenek a celulózához, vagy erős bázis üzemanyagokkal aktiválni kell a szál hidroxilcsoportjait a szín reakciója és rögzítése érdekében a tenyéren.
Azonos típusú reaktív színezőanyagok reaktivitása közel egyformának számít, és a reaktív jelleg erőssége függ a színezőanyag aktív csoportjának kémiai szerkezetétől, amelyet követően a kapcsolócsoport is hatással van a színezőanyag reaktivitására. Emellett a pH-érték is befolyásolja. Általánosságban véve, ahogy növekszik a pH-érték, növekszik a reakció sebessége. A hőmérséklet szintén tényező, amely befolyásolja a reakció sebességét. Ahogy a hőmérséklet növekszik, a reakció sebessége is növekszik. Minden 10 ℃-os hőmérséklet-növekedésnél a reakció sebessége 2-3-szorosan nőhet. Ezért nyomtatás után a szárítás vagy párolás elősegítheti a színezőanyag és a szál közötti reakciót.